Szurcsik József: Arcadia

„Az életben rejlő disszonancia, számomra mégiscsak harmónia”

Szurcsik József

A realitás eszközeivel megfestett szenzibilis képek jellemzik az újkor befelé forduló magatartását, és a technika uralta civilizációból a fantáziába, az álmokba és az emlékekbe való elvonulást.

A háborúk után a társadalmi utópiákba vetett hit elvesztése különös érzékenységet eredményezett, amely a festészetben saját univerzumokat hozott létre. Ilyen univerzum Szurcsiké is, akinek imaginárius képei misztikus tartalommal telített szürreális képek, melyek szenzibilis tartalmukkal érintik meg a nézőt. Témái a hatalmas, álomszerű perspektívában ábrázolt elhagyatott természeti terek, stilizált természeti képződmények és olykor ezekbe, vagy a tájtól teljesen független geometrikus formákba festett ifjú arcok.

A kiállítás címe, Arcadia, amely szintén a befelé figyelést jelzi. Görögország vidéke az ókori latin szerzőknél a "pásztoridill", az egyszerű, ártatlan, paradicsomi életmód jelképe volt. Azóta mindmáig, s talán egyre inkább, az "elveszett paradicsom"-ot jelképezi, azt a harmóniát, amely ember és természet között visszavonhatatlanul elveszett. Szurcsik számára Arcadia a természet maga, amelytől az ember elzárta, elszigetelte magát. Ez mégis ellentétet szül; hiszen folyamatos vágy él benne a múlt, a természet, a szabad világ iránt. Így a képeken minden művi, szabályoktól mentes természet és az épített világ kontrasztja olykor erősebb, olykor lágyabb, beletörődőbb kontextusban tűnik fel.

A táj végtelenségét szemlélő, megelevenedett kolosszusokból kitekintő arcok felülemelkedve a világ túlhajszolt ritmusán csendben szemlélődnek, és különböző minőségben és tartalmakban jelennek meg. Egyes képeken arcai hol őrökként merednek a kép terén túli horizontra titkokat őrző kapuk szemeiként, hol pedig hatalmas tornyokként kelnek életre. Olykor mozgásban lévő, „repülő” monolitokat, máskor ősi várak romjait, vagy megapoliszok házait személyesítik meg. A pislogó, lassan mozgó kolosszusok a jelen eleven lényei, mégis ősi korok szellemeit idézik.

Szurcsik különös portré-művészetére az Egyiptomi művészet és más ősi kultúrák plasztikus kőkolosszusai gyakoroltak többek között nagy hatást.

Ember és természet viszonya sokáig félelemmel vegyes tiszteleten alapult. Az ebből a félelemből kialakult vallások, kultuszok, hagyományok és babonák képzetei befolyásolták a művészetet is: absztrahálással túlzóan aránytalan alkotások születtek. Az ember ábrázolásánál elegendő volt, a test és az arc lényegi vonalainak megragadása a műveken. Ilyen fontos ősi, kultikus alkotások, kőkolosszusok voltak a Húsvét Szigetek kőfejei, az arcos menhirek Korzikán vagy az Avebury kövek. Ebből, valamint az egyiptomi profilos síkábrázolásokból érkezett az a tradíció, amely Szurcsik festészetére a prehisztorikus korok művészetéből hatást gyakorolt. A hatalmas építmények, az ember kultikus szemléletét alakító megalitikus emlékek az örökkévalóságot szolgálták, ahogy szolgálják Szurcsik építményei is.

Masszív tornyai, csigaház falanszterei, az elérhetetlenül magas falak félelemmel vegyes tiszteletet ébresztenek bennünk. A különös perspektívák és képkivágások miatt az esztétikai mértékbecslés hatalmasnak láttatja azokat. A kies tájon - amelyet a kővé vált, az időtlenségbe fagyott isten-szerű lények vizsgálnak -, sosem jár ember. Isten-szerűek, mert mintha egy magasabb dimenzióból érkeztek volna, s valamilyen ősi tudás birtokában szemlélődnének. A természetellenes megvilágítás, a torzított perspektíva és a szokatlan, fantasztikus környezet tovább fokozza Szurcsik képeinek természeten túli érzetét.

Szurcsik művészete az egyén szemszögéből járja körül az öröklétet, az állandóságot és az időtlenséget. Sajátos technikája, az akril és olaj különös elegye is ezt szolgálja. A festékek lemeztektonikus mozgása következtében alakul ki képeinek töredezett felülete. Az így egymás alól kibukkanó színek, az edzett felület, Szurcsik mondani valójának további megerősítését szolgálja.

Korai korszakában, a 80-as években az egyén és a hatalom viszonya foglalkoztatta. Motívumrendszerében, rajzaiban az elnyomás, a kitaszítottság kérdését járta körül. Ma inkább a társadalom, és az egyén paradox helyzetének festészeti megjeleníthetősége érdekli, hisz az egyén csak közösségben képes létezni, ahol vagy eleve magányos, vagy a társaitól szándékosan barikádozza el magát. Szurcsik festészetének univerzalitása gondolatiságában rejlik: az egyén állapotát a külvilágra vetíti ki. Az egyén állapota pedig a festő állapota, így ezzel együtt mindenki más állapota is.

Szurcsik kőbe ékelt, faragott arcai az ősi mítoszokból és a népmesei hagyományból is jól ismert toposzra emlékeztetnek bennünket. A kővé válás, kővé dermedés szörnyű léte azt az ifjút sújtotta, aki a kitűzött feladatokat nem tudta megfelelően végrehajtani. Ez lehet az emberi lét számára a legnagyobb büntetés: elevenségének elvesztése.

Szurcsik számára a kőbe írt lét azonban maga a szépség: nem múlandó, hanem időtlen, örök. Szurcsik kővé változtatott ifjúi tehát nem halnak tragikus halált, éppen ellenkezőleg, esztétikai megdicsőülés ez számukra, ami az örökkévalóságot, az isteni létet tárja fel nekik.

Sárvári Zita

Radák Eszter: Négy évszak - ha még egyáltalán van olyan 2017. március
Radák Eszter:
Négy évszak - ha még egyáltalán van olyan
2017. március 22. - április 22.
Király Gábor: Rezervátum 2017. február
Király Gábor:
Rezervátum
2017. február 20. - március 18.
Csató József: Pocket Volcano 2016. március
Csató József:
Pocket Volcano
2016. március 24. - április 13.
Radák Eszter: Fütyül a rigó 2014. szeptember
Radák Eszter:
Fütyül a rigó
2014. szeptember 10. -  27.
Király Gábor: Vendégek 2014. március
Király Gábor:
Vendégek
2014. március 12. - április 9.
Vomeronasale - Csató József kiállítása 2013. szeptember
Vomeronasale - Csató József kiállítása
2013. szeptember 4. - október 1.
Ki a szabadba! 2012. szeptember
Ki a szabadba!
2012. szeptember 6. -  27.
L O O P 2012. május
L O O P
2012. május 23. - június 30.
Made in Wunderland 2012. április
Made in Wunderland
2012. április 3. - 0000.  0.
Nyári István 2012. március
Nyári István
2012. március 6. -  31.
Small Talk 2011. szeptember
Small Talk
2011. szeptember 1. -  28.
Budapest Áramlat 2011. május
Budapest Áramlat
2011. május 27. - 0000.  0.
Papír panoráma 2011. március
Papír panoráma
2011. március 11. - április 30.
Szurcsik József: Ember Embernek 2010. november
Szurcsik József:
Ember Embernek
2010. november 10. -  30.
Korodi Luca: Távol Afrikától 2010. november
Korodi Luca:
Távol Afrikától
2010. november 10. -  30.
A kép képe 2010. szeptember
A kép képe
2010. szeptember 10. -  30.
Cseke Szilárd 2009. szeptember
Cseke Szilárd
2009. szeptember 9. -  30.
Haász Katalin 2009. szeptember
Haász Katalin
2009. szeptember 9. -  30.
Korodi Luca: Örök vadászmezők 2009. február
Korodi Luca:
Örök vadászmezők
2009. február 12. - március 14.
Köves Éva 2007-2008 2009. január
Köves Éva 2007-2008
2009. január 12. - február 6.
Bak Imre és Roters Katharina kiállítása 2008. november
Bak Imre és Roters Katharina kiállítása
2008. november 3. -  26.
Nádler Retrospektív 2008. szeptember
Nádler Retrospektív
2008. szeptember 13. - október 4.
Gábor Áron: Fényfolyamatok 2008. május
Gábor Áron:
Fényfolyamatok
2008. május 29. - június 28.
Három grácia 2008. április
Három grácia
2008. április 16. - május 6.
Arnulf Rainer 2008. február
Arnulf Rainer
2008. február 23. - március 22.
Friss Festmény 2007. szeptember
Friss Festmény
2007. szeptember 16. - október 3.