Korodi Luca: Távol Afrikától

Fenyvesi Áron művészettörténész megnyitó beszéde

Korodi Luca a különleges faktúrájú festményekkel való kísérletezése után - melyeket gyakran orientális, mintás textilfelületekre festett -, technikai szempontból radikálisan más utat választott arra, hogy hidat építsen a közönség és a művészi érdeklődése egyik esszenciáját jelentő „egzotikum” fogalom közé, legújabb képeiből rendezett egyéni kiállításán. A képein korábban többrétegben is megjelenő ornamentika-átviláglás lehetőségeinek kutatása után, az egzotikum egy új és másféle - kevésbé konkrét, sokkal inkább szimbolikus formában történő megfogalmazására tett kísérletet a művész.
A Korodi-féle piktoriális univerzumban a tájképfestés kortárs lehetőségeinek artikulálása egy másik olyan pont – a már említett egzotikummal szerves egységben, amely folyamatos terepkutatásának terrénuma, és amely újabb és újabb lehetőséget kínál arra, hogy megpróbálja közelebb hozni a misztikus ködbe burkolózó idegent, másikat, mást. De, hogy már most eltávolítsam a térképészeti leképzéstől a Korodi-féle képteret, talán nem is kell túlságosan az Önök szájába rágnom, hogy a művész szubjektív, gyakran tapinthatóan emocionális elemekkel tarkított tájai nagyon erős szimbolikával rendelkező felületek, és akkor is azok maradnak, amikor a retináink egyértelműen felismerik bennük, a tőlünk most is csak pár száz méterre levő építészeti elemeket. Valahogy a legújabb Korodi képek képesek arra, hogy Budapest sokszor már unásig is ismert látványát terra incognitává változtassák. A nagyon ismerős képeket, főként dunai hidakat, a különféle extrém, főként hajnali, szürkületi, párás, fényviszonyok értelmezik át és játsszák el az érzékeinkkel a festmények azt, mintha kollektív farkasvakságban szenvednénk. És azzal sem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, hogy pontosan ez az effektus teszi lehetővé azt, hogy a megszokott látvány elidegenítődjön, és a hétköznapi kontextusból való kiragadás után egzotikumként fogalmazódjon meg számunkra, mely szimbólum gyanánt, már egy önmagán túl mutató jelentés-felé mutat. A képeken az ismerős hidak, mintha ismeretlenné változnának, és a nagyváros is fénysivatagként és expresszív neon-dzsungelként jelenne meg a vásznakon.
Ennyiből is kitűnhet az, hogy a festmények nem egyszerű architekturális portrék - mivel a látványaik erősen manipuláltak, a képkivágatokkal, a belezoom-olásokkal, perspektívaváltásokkal és a fényviszonyok által biztosított elfedésekkel, illetve felviláglásokkal. Ez a típusú festészeti munkamódszer és vizualitás használja az analóg és digitális fotó kora utáni festészet képi manipulációit - gondoljunk csak a fénytől kiégett, bemozdult látványokra és fotótémákra. Az éjszakai fények intenzív színvilága, pedig egyben talán hivatkozás is a kortárs party-kultúrára, aminek az élményét még inkább kiemelik a képen belüli hangsúlyok ritmusok és szekvenciák.
Ebben az elmosódó képi térben pedig nagyon fontos és hangsúlyos elemek a hidak, melyek jelen esetben, mintha ismeretlen tájakat és tudatállapotokat kötnének össze, mondjuk éppen Budapestet Afrikával. De mintha nem is az számítana igazán, hogy a híd mit köt össze mivel, hanem az hogy a művész rávilágítson erre az egyszerűnek tűnő funkcióra, mely szerint hidak különböző teret forrasztanak egybe. Ez pedig akár egy a művészi szerepfelismerésre történő reflexió is lehet, hiszen a művész sem csinál mást, mint vizuálisan mediál a közönség és önmaga közt. És az egyébként áthatolhatatlan folyómederbe ékelt hidak a képek, azok, amik igazán számítanak, és mobilitást biztosítanak, ezek a konkrétumok és a tájékozódás fix pontjai - az ebben a rendszerben már nem is számít annyira, hogy hová jutunk és honnét indultunk. A képeken való átkeléseink közben pedig elgondolkozhatunk azon, hogy valóban lehet-e egzotikus a mi számunkra Budapest? Egyáltalán egzotikusak vagyunk-e mi benne élők? Hol húzódik az a határ, amin túl már számunkra ismeretlen területek fekszenek? És mi ismerősek lehetünk-e, vagy vagyunk-e mások illetve egymás számára? Fel kell, fel lehet-e térképeznünk úgy a saját környezetünket, hogy azt mondhassuk, hogy nem tud számunkra újat mutatni, vagy adott esetben elég-e egy kis derengés és máris elveszetten állunk egy számunkra addig ismeretlen dzsungel közepén?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg legalábbis bennem Korodi Luca képeinek nézése közben, Önöket is arra szeretném bátorítani, hogy folytassák a kérdésfeltevések játékát.

Radák Eszter: Négy évszak - ha még egyáltalán van olyan 2017. március
Radák Eszter:
Négy évszak - ha még egyáltalán van olyan
2017. március 22. - április 22.
Király Gábor: Rezervátum 2017. február
Király Gábor:
Rezervátum
2017. február 20. - március 18.
Csató József: Pocket Volcano 2016. március
Csató József:
Pocket Volcano
2016. március 24. - április 13.
Radák Eszter: Fütyül a rigó 2014. szeptember
Radák Eszter:
Fütyül a rigó
2014. szeptember 10. -  27.
Király Gábor: Vendégek 2014. március
Király Gábor:
Vendégek
2014. március 12. - április 9.
Vomeronasale - Csató József kiállítása 2013. szeptember
Vomeronasale - Csató József kiállítása
2013. szeptember 4. - október 1.
Ki a szabadba! 2012. szeptember
Ki a szabadba!
2012. szeptember 6. -  27.
L O O P 2012. május
L O O P
2012. május 23. - június 30.
Made in Wunderland 2012. április
Made in Wunderland
2012. április 3. - 0000.  0.
Nyári István 2012. március
Nyári István
2012. március 6. -  31.
Small Talk 2011. szeptember
Small Talk
2011. szeptember 1. -  28.
Budapest Áramlat 2011. május
Budapest Áramlat
2011. május 27. - 0000.  0.
Papír panoráma 2011. március
Papír panoráma
2011. március 11. - április 30.
Szurcsik József: Ember Embernek 2010. november
Szurcsik József:
Ember Embernek
2010. november 10. -  30.
A kép képe 2010. szeptember
A kép képe
2010. szeptember 10. -  30.
Cseke Szilárd 2009. szeptember
Cseke Szilárd
2009. szeptember 9. -  30.
Haász Katalin 2009. szeptember
Haász Katalin
2009. szeptember 9. -  30.
Korodi Luca: Örök vadászmezők 2009. február
Korodi Luca:
Örök vadászmezők
2009. február 12. - március 14.
Köves Éva 2007-2008 2009. január
Köves Éva 2007-2008
2009. január 12. - február 6.
Bak Imre és Roters Katharina kiállítása 2008. november
Bak Imre és Roters Katharina kiállítása
2008. november 3. -  26.
Nádler Retrospektív 2008. szeptember
Nádler Retrospektív
2008. szeptember 13. - október 4.
Gábor Áron: Fényfolyamatok 2008. május
Gábor Áron:
Fényfolyamatok
2008. május 29. - június 28.
Három grácia 2008. április
Három grácia
2008. április 16. - május 6.
Arnulf Rainer 2008. február
Arnulf Rainer
2008. február 23. - március 22.
Szurcsik József: Arcadia 2008. január
Szurcsik József:
Arcadia
2008. január 29. - február 29.
Friss Festmény 2007. szeptember
Friss Festmény
2007. szeptember 16. - október 3.